Csontváry különleges anyaghasználata

Az előadás képi anyaggal együtt 2014, június 4.-én hangzott eé Gödön, a XI. Patikanapok országos megmegnyíltán. Az előadás képanyaga ITT tölthető le.

A GYÓGYSZERÉSZ FESTŐMŰTERMÉBEN

1 A természettudományok rohamos fejlődésével, az újabb és újabb kutatási lehetőségekkel egyre szélesebbre nyílik a tudományos világ spektruma. A természettudomány szegmenseinek egymás közötti átjárhatósága lehetővé tette az egyes szakágak kutatási módszereinek és a használt technológiák más területeken, így a humán tudományok területén való alkalmazását is.

A művészettörténet, mint tudomány a humán tudományokhoz tartozik. Alapjait a klasszika filológia, a művelődéstörténet, az összehasonlító ikonológia és ikonográfia, és a stílustörténeti elemek határozták meg. A művészettörténet azonban, mint önálló tudomány nem elégíti ki a 21. század emberének kíváncsiságát, már nem elég csupán egy műelemzés, ettől többre van szükség egy műtárgy értelmezésénél.

2 Egy festménynek mindig van egy kortörténeti meghatározása, mely azt jelenti, hogy a vizsgált művet valamely nagy, összefoglaló korszakba, vagy izmusba helyezve vizsgáljuk. mindig van egy személyes, csak a vizsgált festmény mögött lévő történet, a proveniencia. Csontváry különleges művészete nem kapcsolható viszont egyértelműen egyetlen korstílushoz sem, ugyan úgy sok festményét ő, saját maga ítélte száműzetésre a gácsi patika padlására, ezzel megfosztva a műtárgyat saját identitásától, vagyis Csontváry szerzőségétől. Ebben a kutatásban lesznek segítségére a művészettörténetnek a természettudományi kutatás mérési módszerei, melynek meglepő eredményei akár a művészettörténetet is átírhatják

3 A művészettörténészek elsődleges munkamódszere a szemrevételezés eszköze, de e szemrevételezés a festmény nem fizikai és kémiai komponenseit kutatja, hanem az ezekből létrejövő összképet. A festmények megítélésének elsődleges módszere az ábrázolt motívum analógiájának párhuzamba állítása, az ecsetkezelés ellenőrzése, vagyis a művészettörténeti attribució.

A festmények viszont tudnak beszélni, Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból áll, ahol a tények jelentik a kiindulási alapot.. A festészeti anyagokra, palettára (ami a festmény komplett színhasználatát jelenti) és anyaghasználatra ugyan úgy vonatkoztatható az analógia keresése. Egy alkotótól származó festmények fizikai és kémiai tulajdonságai legalább annyira egyformák, mint a festő által használt stílusjegyek, melyek fizikai komponensekből, mint festék, alapozó és vászon összességéből állnak össze. Az anyaghasználat ugyan úgy tükrözi egy festő stílusát és személyiségét; „ujjlenyomatai” egy művésznek. A természettudományos vizsgálatok segítségével azonban a festmények anyagi voltát tudjuk megmérni, roncsolás mentes anyagvizsgálattal, mint a röntgen, röntgen fluoreszcencia, fotótechnikai vizsgálatok, valamint a roncsolásos minta vétel illetve keresztmetszet csiszolatok és festék- biopszia segítségével a festmények úgynevezett géntérképét állítjuk fel akár 5 év pontossággal. Előadásom Csontváry különleges, rafinált anyaghasználatáról szól, mely nemcsak egy festészeti palettát, hanem egy egész életutat és művészi fejlődést is leír, egy olyan ember művésszé válását, ki végzett gyógyszerészként a kémiai tudását kamatoztatta a festészetben.

4 Csontváry anyaghasználatának kutatására az 1960-as években 2 kísérletet is tettek a Magyar Nemzeti Galéria szakemberei, mely kutatások sajnos befejezetlenül maradtak. A vizsgálat konklúziójaként megállapították, hogy Csontváry tiszta, olajmentes, pasztellesen csillogó festékeket használt, festményeinek felületét nem lakkozta. A kutatók valamely temperafesték alkalmazását sejtették, vagyis az olaj mentes festésmód alkalmazását, mely az egyik legfontosabb momentum Csontváry művészetében. Kutatásainkig az 1960-as évek alapkutatása elsikkadt, Csontváry különleges anyaghasználata figyelmen kívül maradt és műfaji besorolása pontos megnevezés hiányában olaj technikává módosult egy olyan festő esetében, ki a konvenciókat ugyan úgy nem bírta elviselni az anyagok használatában, mint a témák között.

5 Nézzük meg közelebbről, mitől ismerszik meg az olajfestés és mitől nem illenek bele Csontváry festményei az olaj- vászon technikai meghatározásba? Az olajfesték kötőanyaga az olaj (lenolaj, dióolaj, mákolaj). Oldószere, a „festőszer”, szintén tartalmaz olajat. Az olajfestékeket Csontváry korában előre bekeverten árulták, vagyis a szín pigmenteken kívül olajat és valamilyen töltőanyagot tartalmazott a tubus. Csontváry viszont nem olajfestéket használt, de ha nem azt, akkor mivel festett?

6 Az anyaghasználat kutatásának céljából, a Csontváry életműből közel 10 darab festményt vizsgáltunk meg. A sorban ezen kívül helyet foglal a Csontváry életmű egyik legérdekesebb darabja, az „Élet fája” című alkotás is a Buschi gyűjteményből, mely gyűjtemény adta a pécsi Csontváry képtár több, ismert darabját.

A festmények átfogó vizsgálatán kívül szükség volt a korabeli festékboltok árukészletének felkutatására és arra is, hogy milyen festészeti alapanyagok voltak elérhetőek egyáltalán a Gácson élő, magas társadalmi pozíciót betöltő, foglalkozását tekintve gyógyszerész Csontvárynak. Hol vett vásznat, hol vett festéket? Hogy festett? Hogy utaztatta alapanyagait? Utazott-e egyáltalán és volt-e valami „vizuális” segítsége a hatalmas pannók megalkotásánál? A precízen eltervezett művészi karrier rengeteg meglepetést tartogat ma is, hiszen a feldolgozottsága ellenére szinte semmit sem tudunk Csontváryról, és alkotói módszeréről

7 Csontváry festményeinek „előállításához” egy különleges eljárást dolgozott ki, mely teljesen egyedülálló a magyar,- és talán a modernkori művészettörténetben, A kidolgozott festésmód gyors alkotói módszert tett lehetővé, ami a mindig izzó természetű Csontváry festési habitusához kiválóan illett. Vizsgálati eredményeink alapján Csontváry csak képeinek vázlatához használt olajos festéket, színeit és anyaghasználatát különleges festékre váltotta a gácsi évek alatt. Ez a váltás logikus lépésnek is vélhető Kosztka Tivadar részéről, hiszen tubusos olajfestékek beszerzése szinte lehetetlen volt egy olyan ember számára, kinek elsődleges tevékenysége a gyógyszertárának működtetése, és a vándor sarlatánok ellehetetlenítése volt, nem pedig a festészet művelése. Csontváry a festészetet célként tűzte ki, egyfajta jutalomként önmagának, előtte gondosan felépítve a jövőjét megélhetési forrásnak felvirágoztatva a gyógyszertárat. A leleményes gyógyszerész helyi viszonyok közt teremtette meg magának a festészet feltételeit oly módon, hogy tökéletesen alkalmazta a gyógyszerészeti tanulmányait.

8 az olajfesték igen lassú száradásával szemben a Csontváry által használt keverék szinte azonnal megkötött. A hatalmas méretű pannók festéséhez szinte a száradási időt nem is kellett kalkulálni. Számításaink szerint a Taorminai nagy látkép vagy a Baalbek megfestése nem tarthatott tovább, mint 2-3 munkahét. A különleges anyaghasználat biztos kezet kívánt, hiszen ez a keverék a gyors kötési idő miatt javíthatatlan. A tudatos vonalvezetésben így kiemelt szerepet kaptak a korabeli képeslapok és fotográfiák, amik nemcsak kompozíciós „mankót” biztosítottak Csontvárynak, hanem színbéli előképet is, nem beszélve a képeslapok színező anyagának hasonlóságáról.

9 Nézzük meg konkrétan, milyen komponensekből állnak össze Csontváry képei. A Csontváry festmények alapanyagát saját környezetében kell keresnünk kiindulva Gács sajátosságaiból és a festmények felületének fizikai és kémiai tulajdonságaiból. A Csontváry festmények komplex anyagvizsgálata semmihez sem hasonlítható eredményt hozott, melynek megfejtése komoly kihívást jelentett kultúrtörténeti kontextusban is.

Tekintsük át gyorsan, milyen komponensek alkotják a festményeket és ezek közül a helyi viszonyok között mi volt elérhető. A képek színeit a festékek adják, a színekhez tartozik egyfajta töltőanyag, mely a testét adja a festéknek. Ezen kívül szükség van még vászonra. A színekkel és a vászonnal kapcsolatban Hosszas kutatás után a nyomok egyértelműen a gácsi posztógyárhoz vezettek.

10 Bár a porfestékek igen elterjedtek voltak még mindig a 19. század végén is, az 1840-es évek közepén forgalomba hozott tubusos olajfestékek a por alakú pigmentek felhasználását egyre jobban kiszorították a piacról. A vidéken élő, elsősorban gyógyszerészettel foglalkozó Csontvárynak azonban nem volt lehetősége tubusos olajfestéket beszerezni, mely festék igen drága volt és a Csontváry festmények méretét tekintve felhasználása nem költséghatékony.

11 Csontváry gácsi patikájától kb. 100-150 méterre helyezkedett el a Gácsi Posztógyár, mely a 19. század végi recesszióig Európa egyik legnagyobb textilüzeme volt. Mint a textilgyár történetét bemutató kötetből kiderül, a posztógyár nemcsak takarókat, vásznakat, hanem exportcikként egyéb színezett kelméket is szőtt, melyek felvevőpiaca nem csak az Osztrák- Magyar Monarchia területe volt, hanem a gyár termékei eljutottak Nyugat Európa országaiba is. A gyár teljesen gépesítve volt a kor egyik legmodernebb gépparkjával. A posztógyár leltára szerint a festékek költségei a bruttó pénzforgalom 10%-át tették ki, mely kiterjedt festési gyakorlatot feltételez.

12 Az 1870-es gazdasági recesszió a gyár termelését visszavetette, így a textilek gyártása a pokróc és a vászongyártásra korlátozódott. A pokrócok limitált színekben készültek, így a megmaradt anilin alapú textilfesték-készlet feltehetően a gyár területén maradt felhasználatlanul. Mivel a gyár a gyapjú szövést és ezért a színezést is beszüntette, feltételezhető, hogy Csontváry átvette az amúgy szemétbe kerülő festékporokat.

Csontváry e festék használatával szerezte meg festői gyakorlatát, ezért ezt az alapanyagot életműve létrehozása során nem cserélte le, hiszen az új alapanyag használatát újra kell tanulni; az ecsetkezelés és a festőkés használata az olajfesték esetében teljesen más. Az alapanyag szinte ingyen volt, nagy színező erővel rendelkezett, nem száradt be, és anyagában tette lehetővé a vastag, pasztózus festékrétegek színezését, mely festőtechnika valamelyest hasonlít a freskófestés technikájához.

13 Csontváry Kosztka Tivadar festészetében különleges színkeverési technikát eredményez a 3 alapszín (sárga, kék, vörös) és a 2 kontrasztegység (fekete és fehér színek) együttes használata, mely némiképp emlékeztet a 3 színbontás módszerére. Csontváry festmények festékrétegében, legtöbb esetben kék, piros és sárga, nagyobb méretű, átlátszó, anilin alapú festékszemcsék helyezkednek el; melyek idézik a fény spektrumát, vagyis a prizma által bontott szivárványszínek „színezett üvegként” való megjelenését. A Newtoni 3 alapszín és a Csontváry által használt spektrum színek adják a Napút, vagyis a Nap útjának alap színképét a kiegészítő színekkel, mely színekből leírható a szemünk által látott világ. A textilfestékek színezett üvegablak szerű tulajdonsága igazolhatja a nap prizma által felbontott fehér fényének spektrális leképzését a festményeken. Csontváry festményei hagyományos olajfestékkel nem tudtak volna létrejönni a festékek instabilitása és barnulása miatt.

14 A festékek teste a híres gácsi fehéragyag porából áll, bár némely esetben kaolint tudtunk azonosítani a festményeken, mely a gyógyszertáraknak nagy mennyiségben elérhető volt, mint a gyógyszerek vivőanyaga. A textilfesték és a fehéragyak masszáját Csontváry enyvvel keverte össze, majd sóval fixálta a különleges anilin alapú keverékét, pont úgy, ahogy a textilfestők járnak el. A masszából nem hiányzott a különleges Tátrai terpentin illóolaj sem, mely szintén alapanyaga volt egy gyógyszertárnak. Ez a terpentin olaj igen nagy tisztaságú volt, így a festmények kiszáradását ez is okozta, száradás során elpárolgott a felületből, így a bázisfehérnek hívott alapanyag szétporladt. Feltételezhető, hogy az enyves massza több napig sem száradt be a hozzá kevert só miatt, így a massza hígabb tetejét a textilfestékek lazúros festésére használta, míg a sűrű részét a pasztózus területek festéséhez, ahol a massza anyagában is színezett volt; ezzel a masszával érte el Csontváry azokat a plasztikus, pasztózus felületeket, melyek szinte reliefként emelkednek ki a festmények felületéből. Ezt az anyagot ecsettel vagy festőkéssel vihette fel a vászon felületére, mely felület úgy viselkedett, mintha színezett gipsszel dolgozott volna a művész.

15 Csontváry színhasználatára és elméleti munkásságára feltehetően nagy hatással volt Wilhelm Ostwald német Nobel- díjas kémikus, kinek nevével többször is találkozhatunk Csontváry vonatkozásában. Ostwald bizonyíthatóan látta Csontváry iparcsarnok béli kiállítását is, Csontváryt példaként említette a különleges festéstechnika alkalmazása okán.

Csontváry így ír erről:

két berlini tanár azzal a kéréssel fordult hozzám, engedjem meg, hogy a kiállításra meghívhassák Wilhelm Ostwald dr. híres tudós tanárt, aki nemrég a császár előtt olyan felolvasást tartott, hogy hagyjunk fel az olajfestészettel, mert nem tudjuk a régiek technikáját utánozni, nem tudunk fehéret festeni, nem tudjuk a világító színeket előállítani s nem tudunk tartós színekkel festeni, mert festményeink idővel barna „szósszá” válnak s a művészetnek kárt okoznak. Minthogy ezen a kiállításon épp az ellenkezője van igazolva, itt fehér színek pompáznak, világító színek ragyognak s az évekkel előbb festett vásznak olyanok, mintha tegnap lettek volna festve. Ezzel az eredménnyel tehát, az egész festői technikát meg lehet menteni a csődtől, amelyre a tudós tanár a világot figyelmeztette.” Csontváry színek iránti vonzalma sokkal korábban kezdődött, mint hogy festéssel és művészettel kezdett volna foglalkozni. „Jól emlékszem arra, hogy a selyem remek színezése rendkívül kellemesen hatott rám. Az áru osztályozásánál a különböző színárnyalatok ismerete előnyöket biztosított a számomra, ezért az üzlet menetére befolyást gyakoroltam.” írja Csontváry az önéletrajzában. Talán itt történhetett Csontváry első találkozása a textilfestékekkel, s maradt egy életre szóló kapcsolat ezzel a különleges festékanyaggal.

16 a különleges anyaghasználat viszont nem csupán a helyi lehetőségek miatt alakulhatott ki. Mivel a Csontváry által használt massza némileg hasonlít a falkép festészetre, a freskófestés örökkévalósága ugyan úgy inspiráló erő volt Csontváry számára. Csontvárynak Raffaello művészete jelentette a példaképet, mely példakép nem csupán a művek méretének nagyságát jelenti, hanem maga a freskófestés évezredekig megmaradó ábrázolását is.

A kutatómunka során bebizonyosodott, olajfestékkel, hagyományos eljárásokkal nem készülhettek Csontváry festményei. Ha azzal készültek volna, a gyógyszertár bérbeadásából származó jövedelmének döntő hányadát olajfestékre kellett volna költenie, nem pedig utazásra. A súlyos, nehezen kezelhető festékek szállítása, az olajfesték száradási idejének hosszú időtartalma a mindig izzó, belülről lángoló művész türelmét próbára tette volna. A gyógyszerész festőműterme hasonlított egy alkimista kémiai laborjára, Csontváry egyedisége így nem csak különleges témaválasztásánál figyelhető meg, hanem az egyedi anyaghasználatnál is. A különleges keverék alkalmazása, a vakító fehérek, a Napút alapszíneinek tulajdonságai még sok 100 évig megőrzik nekünk e nagy gondolkodó festményeit és világlátását úgy, hogy az életmű hiányzó darabjainak előkerülése és a művek életműbe való helyezése egyre pontosabb képet nyújt a magyar művészettörténet egyik legkiemelkedőbb festőjéről, a titokzatos gyógyszerészről

Köszönöm figyelmüket

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.