Szerelmesek, Shakespeare és az Uránia

(AZ ELŐADÁS RÉSZLETEIBEN 2012 SZEPTEMBER 12.-ÉN HANGZOTT EL A MISKOLCI GALÉRIA MŰVÉSZETI SZABADEGYETEMÉN)

A Szerelmesek találkozása című festmény 70 évig lappangott. Nem tudtunk róla semmit; majdnem 70 évig csak egy részlete volt ismert a festménynek.

A festmény felbukkanásánál csak eltűnése keltett nagyobb hírt, nemcsak Magyarország legdrágábban aukcionált festménye tűnt el, hanem egy olyan festmény is, mely a töredékes Csontváry oeuvre egyik legkiválóbb darabja.

Érthető volt tehát a lelkesedésem, mikor felmerült annak lehetősége, hogy a festményt élőben is láthatom a 2012 kora nyári megtalálása után. Szívem a nyakamba dobogott, talán sosem lelkesedtem még ennyire festészeti alkotásért. Alig vártam a találkozást, a randevút a festménnyel, hogy megérintsem, megnézhessem élőben, „színesben”. A festménnyel szemben nagyok voltak elvárásaim, a kép mondanivalója több síkú, kérdéseimre a választ csak a személyes „megtapasztalás” adhatta.

Szerelmesek találkozásának 1931-ben publikált részlete

Kékruhás nő, enyhén kopaszodó vörös ruhás férfi. Legalább 20 év korkülönbség köztük. Állnak, és várnak a pillanatra, valamire, ami most kezdődik vagy most fejeződött be. A pókháló időtlensége kíséri a megállított pillanatot, a múzsa is alszik szárnyaival a kőkorláton, nem vezeti „hősét” a harcos úton tovább. Megállt az idő. Az alkony vagy a hajnal pírja ébred a fjord végénél, ahol a nyílt víz felé van átjárás. Kinek vagy minek a hajnala vagy alkonya jön el? Remény vagy elmúlás? Melyik világ az igazi: a tükröződő vagy a látható?

A három fa: az ifjúkor, a virágzás és a megtermékenyült gyümölcs vajon mit szimbolizál? Maga Csontváry álma jelenik meg a festményen, egy álomkép, melyet az örökkévalóságnak festett meg? Vajon a Freudi pszichoanalízis ismert volt-e már 1903-ban vagy az utókor keres tudományos magyarázatokat a látottakra? Vajon az „emberélet útjának” felén járt-e a vörös köpenyes férfi, olvashatta-e Dantét vagy éppen Giotto angyala őrzi-e a szerelmeseket? Valósak-e a figurák, vagy minden csak kitalált álomkép-részlet, mely tökéletes kompozíciós szabályok szerint áll össze egy festménnyé? Ki ez a titokzatos nő a képen? Csontváry szerelme vagy vágyálma?

A festmény kutatásának most az egyik legérdekesebb részletét mutatom be; a sok motívum közül a főtéma nőalakját választottam kutatásom tárgyául; vagyis nyomára indultam a titokzatos hölgynek. Csontváry szerelmes volt.

Teóriám szerint Csontváry olyan „nyomokat” hagyott maga után a festményein, amikkel nagyon jellemzően az 1890-1915 közötti „időszak” leírható. Az ízig-vérig átélt 25 év minden, számára fontos rezdülésére reagált valahogyan Csontváry, utazásai során festménnyé „képezte le” azokat. A festmények kiindulási alapjait a látottakon és az átélt élményen kívül egy egészen új műfaj darabjai jelentették; ezek a „darabok” voltak a kézzel színezett képeslapok, fényképfelvételek, plakátok vagy mozgóképek; melyek nyomait hordozza a „Szerelmesek találkozása” című festmény is.

Csontváry legtermékenyebb korszaka 1899-ben kezdődött, melyhez egy másik esemény is köthető. Ez az esemény, vagyis inkább hely véleményem szerint Csontváry alkotó módszerét megváltoztatta, számára a világot kitárta. 1899-ben jött létre az Uránia Tudományos Színház[1].

A kékruhás nő megfejtésének szálai is ide vezetnek, mint ahogy a Zarándoklás a cédrushoz, a Liliomos hölgy, vagy a Sétakocsikázás Athénban, Szerelmesek találkozása című festmények „szálai” is.

Sétakocsikázás Újholdkor

Zarándoklás a cédrushoz

Szerelmesek találkozása

Sok Csontváry festménynek ez az „intézmény” volt az ihletadója, így érdemes részletesebben is átnézni a tudományos színház felépítését és működését. Csontváry, ki nagyon érdeklődő, a természettudományokat lelkesen szerető ember volt, mindennapos vendége lehetett az Uránia Tudományos Színháznak, ahol természettudománnyal, csillagászattal, művészettel kapcsolatos, több felvonásos előadásokat játszottak gyakran mozgóképekkel és színezett, vetített fotókkal. Csontváry festményeinek születése a legtöbb esetben visszavezethetőek a Színház előadásainak tematikájára.

“Az Uránia-színház olyan hely akar lenni, a hol a tudós oktatja, a művész gyönyörködteti és az író nemesíti embertársait és mindhárman az összetartozandóság érzetét nevelik.”[2]

Részletesebben hadd mutassam be, mi volt a tudományos színház, mivel kutatásaim szerint sok Csontváry festménynek ez az „intézmény” volt az ihletadója, így érdemes részletesebben is átnézni a tudományos színház felépítését és működését..

A 19. század vége az intézményes népművelés korát jelentette, melyet „szabadoktatásnak” is hívtak. Ez volt az a kor, mikor az „állam” tudatosan kezébe kezdte venni a felnőttképzés szervezését, ekkor alakultak a közművelődés első intézményei[3] is; ekkora datálható a „művelődésszervező” foglalkozás is. A tudományos színház előadássorozata legjobban a mai „Mindentudás Egyeteme” előadásokra hasonlított. “Az Uránia-színház olyan hely akar lenni, a hol a tudós oktatja, a művész gyönyörködteti és az író nemesíti embertársait és mindhárman az összetartozandóság érzetét nevelik.”[4]

Az Uránia Magyar Tudományos Egyesület[5] 1899-ben alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére és támogatásával. Az Uránia Tudományos Egyesület, a Tudományos Színház és az Uránia folyóirat alapítása Kaposi Molnár Viktor nevéhez kapcsolódik, az Egyesület elnöke Matlekovits Sándor lett. A tiszteletbeli elnökök között olyan személyek neveit találjuk, mint Báró Eötvös József (MTA elnöke) vagy Gróf Szőgyény Marich László. Az egyesület célja, hogy annak ismeretterjesztő tevékenységével a közművelődés színvonalát emeljék. A bécsi és berlini Uránia egyesületek színvonalát hamarosan túlszárnyalta a budapesti egyesület; rendszeres tudományos ismeretterjesztő előadásokat nemcsak a fővárosban, hanem vidéken is tartottak. A taglétszám a századfordulón elérte a 2000 főt.

Az Uránia tudományos színház Budapest egyik legforgalmasabb útján, a Rákóczi út 21. szám alatt, a mór stílusú Rimanóczy-palotában volt. “576 ülőhely, a nézőteret számos villanyos lámpa világítja meg: a színpadon négyszínű villanyos fény sugárzik az oda vetített képek színárnyalatainak szabályozására. A vetítő készülék, amely a képzelhető legtökéletesebb a nézőtér hátterében foglal helyet. A színház nem tulajdona az Rt-nek, hanem évi bért fizet.”

Az előadások nemcsak állóképek sorából, felolvasásból álltak, hanem a technikai feltételeknek köszönhetően vetített képeket is bemutattak[6]. Az Uránia Tudományos Színházhoz köthető az első némafilm születése is, melyet a „Táncz” című előadás keretében mutattak be 1901-ben.

Az Uránia és Csontváry lehetséges kapcsolatára Dr. Galavics Géza professzor a „CSONTVÁRY, A HORTOBÁGY ÉS A FOTOGRÁFUS (Haranghy György emlékezete)[7] című kiváló írásában már felhívja a figyelmet, megemlítve a fényképek és a mozgókép erős hatását Csontváry művészetére.

Csontváry természettudományos érdeklődése, gyógyszerészeti előképzettsége alapján feltételezhető, hogy lelkes hallgatója volt az Uránia Tudományos Színház előadásainak. Ezen írás nem foglalkozik részletesen a színház programjának elemzésével, de tisztán kimutathatóak Csontváry festményein a színház aktuális előadásainak hatásai.[8]

Az Uránia Tudományos Színház épülete

Csontváryt feltehetően Dr. Lázár Béla invitálta az egyesületbe. Csontváry és Lázár kapcsolata nyomon követhető volt a XX. század elején is, Lázár Béla volt az első, aki Csontváry művészetének értékelésével megnyitotta a művészről készült kritikák sorát.

Az alábbi idézet jól mutatja a tudományos előadások változatosságát és jellegét. A lista 1899-ben készült tervezetként.

az Uránia Tudományos Színház épülete. Forrás: http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/filmspir/23/urania.htm

A tervbe vett előadások sorozata [9]

„Az Uránia tudományos színház-egylet egyes szakosztályai részéről a következő készülő előadásokat jelentették be: Az első előadás: KLUPATHY Jenő dr.: A MIKOR A LEVEGŐ FOLYÓSSÁ LESZ és KÜZDELEM AZ ÉSZAK PÓLUSÉRT nagy látványos előadás Payer, Nansen és dr. Meyer Vilmos stb. művei nyomán átdolgozta CHOLNOKY Jenő.

A legközelebbi előadások: EGÉSZ ESTÉT BETÖLTő SZÍNDARABOK: A vas. – A Zichy-expedíció. – Páris és a világkiállítás. – A Duna. – A só. – A gotthardi alagút. – A fjordok hazájában. – A sphaerák harmoniája. – Bosznia-Herczegovina stb.

RÖVID ELőADÁSOK(részletek): Mikor a levegő folyóssá lesz: Klupathy Jenő. – Az égi testek chemiai összetétele (csillagászati előadás, vetített képekkel): dr. báró Harkányi Béla. – A dobsinai jégbarlang (vetített képekkel): Cholnoky Jenő. A naprendszer (csillagászati előadás, kisérletekkel és vetített képekkel): Kövesligethy Radó. – Transzvaal, vetített képekkel: György Aladár. – Léghajózás és repülés (physikai előadás, kisérletekkel és vetített képekkel): Klupathy Jenö. – Novemberi hulló csillagok: Kövesligethy Radó. – Mesteriskola bemutatása, vetített képekkel: Paur Géza. – Az 1899-iki műtárlatok remekei : dr. Lázár Béla. – Szekeres Kálmán. – Mégis forog a föld, kísérletekkel: Klupathy Jenő. -Kathod sugarakról, kísérletekkel: Pekár Dezső. – Detektívek az égen, csillagászati csevegés, vetített képekkel: Kövesligethy Radó. – A mikroskop története: dr. Lendl Adolf. -A mikroskop csudái: dr. Kohaut Rezső. – A sejt: Pályi Sándor. – A magvak mikroskopiája: Thaiss Lajos. – A májusi fagyok: Róna Zsigmond. – Saturnus és gyürűi: dr. Wonaszet Antal. – Washington városa: Krécsy Béla. – Az amerikai indiánusok: Krécsy Béla. – Hogyan lesz a tojásból csirke: dr. Zilahi Kiss Endre.”

Nézzük meg, mi történt az előadásokon kívül az Urániában a XX. század elején.

A hely kiváló színpadi adottsága (volt mulató), az épület hangulata, befogadóképességének mértéke alkalmas volt arra, hogy a teremben színpadi műveket is játszanak.

1902-ben rendkívüli tehetségű táncosnő lépett fel az Uránia színpadán, név szerint Isadora Duncan. Isadora Duncan[10] (San Francisco, 1877. május 26. – Nizza, 1927. szeptember 14.) amerikai táncosnő, akit a táncművészet megújítójának, a modern táncművészet alapítójának tartanak. Szakított a klasszikus balett hagyományaival, a szokásoktól eltérően klasszikus zenére táncolt, mozdulatait a „természetesség jegyében” ókori görög mintára alkotta meg. Mezítláb, görög tógára emlékeztető ruhában táncolt. Előadásait nem csak zenei darabok, de műalkotások (festmények, költemények) is ihlették. Szabad szellemű, emancipált nőnek tartották, akinek gondolkodásmódja (és életvitele) megelőzte korát.[11]

Európában Isadora először kerti partikon és kisebb összejöveteleken lépett fel, de híre gyorsan terjedt, szinte az egész kontinensen turnézott. Isadora Duncan életének első meghatározó állomása Budapest volt. Itt lépett először önállóan nagyközönség elé az akkori Uránia Színházban. A pesti fellépéseire ő maga így emlékezik vissza:

,,A temperamentumos magyar nézők minden este tombolva ünnepeltek és éljeneztek. Egyik este jeleztem a zenekarnak, hogy ráadásul játsszák el Strauss Kék Duna keringőjét, amelyre aztán rögtönözve táncoltam. A siker frenetikus volt. A közönség felugrálva ünnepelt szinte szünet nélkül, és a táncot többször meg kellett ismételnem.”[12] [13]

Bár írásos feljegyzések a nagy találkozásról nem maradtak Csontváry tollából, mégis érdemes egy rövid összehasonlítást készíteni bizonyos Csontváry festmények nőalakjairól és Isadora Duncanról.

Kezdjük a vizsgálódást a fiatal Isadora fényképének és a Liliomos Nő[14] című festmény összehasonlításával:

Isadora Budapesten (1902)

Liliomos hölgy (1902)