A jövő segédtudománya
Hogyan talált rám Csontváry?
Oldalamon egy különleges utazásra invitálom, mely nemcsak művészettörténeti körutazást kínál Csontváry Kosztka Tivadar festményeivel, hanem megpróbál átfogó kultúrtörténeti kitekintést is adni a századforduló világáról; természetesen Csontváry művészetén keresztül.
E weboldal létrejöttét több éves kutatómunka előzte meg, mely a természettudományokat is segítségül hívta a művészettörténet és egyéb humán tudományok mellett.
A festmények gyakran külön életet élnek alkotójuktól. A festmények tudnak beszélni, de ez a nyelv nem csak a művészettörténet nyelve. Ez az új nyelv olyan nyelv, ami kémiai képletekből és fizikai tulajdonságokból is állhat.
Természettudományos festményvizsgálattal 2008 óta foglalkozom, ez a sok-sok év adta a kiinduló információkat Csontváry kutatásomhoz.
Csontváryt nem én kerestem, ő talált meg engem.
Képein keresztül megmutatta magát, olyan oldalát, amit eddig még senki sem látott.
Képein keresztül feltárult Csontváry titokzatos élete is előttem, melyet részleteiben most megosztok Önökkel.
Kalandos sorsú, szerelmes, boldogtalan de kitartó embert ismerhetnek majd meg írásaimon keresztül.
Vitatott évszámok
Írom ezen sorokat a weboldal tanulmányainak bevezetőjeként, mivel a tanulmányok olyan évszámokat, témákat és anyagokat érintek, melyeket a „hivatalos” Csontváry kutatás eddig nem, vagy csak kis mértékben fogadott el.
Attribúciós problémák
Az attribúciós problémák tárgyakhoz és nem tematikához való kapcsolódása egyfajta zsákutcát jelentett bizonyos művek megítélése esetében. Mivel a festmény tárgy, melyet kezelni kell vagy restaurálni, sokszor már az első lépésnél is tévútra lépett az ítélethozatal a rossz állagmegőrzés miatt.
A mű időtengelye
E mondatom nemcsak a dublírozott, többször restaurált alkotásokra vonatkozik, ahol a „lényeget” már új ecsetvonások fedték megtévesztve az ítélethozók szemét, hanem olyan festményekre, melynek „Csontváryasodása” csupán egy véletlennek köszönhető.
A kutatás módszeréről:
A festmények titkos élete
A mű az „időtengelyen” önmagával azonos pontból indulva érdekes kanosszát jár elismeréséig.
Minden egyes kutatásom alapja a természettudományos vizsgálódás, mely egyértelmű és változatlan törvényszerűségei kiváló és csalhatatlan szűrőt jelentenek.
Állandóságuk minden egyes eddig megvizsgált, Csontvárynak tartott festmény esetében igazolódott.
Talán most érkezett el az idő arra, hogy új műfaji meghatározást használjunk a Csontváry festmények mellé rendelt „olaj / vászon” helyett; a megoldást maga Csontváry alkalmazta, melyet „Napút”jelzőként használt.
A Napút meghatározás maga az anyaghasználat és a stílus egyben, egy egészen új, személyes önreflekció, mely tökéletesen le is képzi a műveket az értelmezhetőség szintjére, feltéve, ha a szemlélő részesült valamilyen „beavatásban”, ami szintén a Napúton való elindulással egyenértékű.
Vajon Ostwald alkalmazott színelmélete és Csontváry művészetének felfedezése magával hozta-e a stílusának értelmezését is? Sajnos nem. Ha így lett volna, akkor Csontváry kivételes helyet foglalna el az európai művészettörténetben, ki méltán lehetne a „világ legnagyobb festője”, ahogy Csontváry látomásában megélte.
Az írásokat folyamatosan közlöm, kérem, látogassanak vissza gyakran! Remélem, megéri a fáradságot. Minden esetre, meglepetésekben nem lesz hiány!
Jó kalandozást kívánok, kérem, tartsanak velem, megéri!
Végvári Zsófia
ELTE BTK Művészettörténeti Doktori Iskola- doktorjelölt
Kiemelt vizsgálataink:
Magányos cédrusok
Cédrus téma
Vajon, mennyi is a hiteles ?
A nő és a szerelem
Szerelmesek találkozása
Isadora Duncan
Állatos festmények
Gém
Losonci Nógrád Múzeum
Lépj velünk kapcsolatba!
Amennyiben bizonytalan vagy egy értékes képed korát, anyagát illetően, hozd el hozzánk egy anyagvizsgálatra.
1123 Budapest Kékgyolyó útca 17.
+36 20-927-3638